A Védegylet Egyesület megbízásából tanulmányt készítettünk arról, milyen jogi lehetőségei vannak egy környezetvédelmi céllal alakult társadalmi szervezetnek a működési területén található kisvízfolyások természetközeli állapotának fenntartása, vagy természetközeli állapotának visszaállítása érdekében. Mivel azonban a társadalmi részvétel lehetőségei korlátozottak, és a gyakorlatban sem működnek megfelelően, célravezetőbbnek találtuk kutatásunkat a hatályos vízjogi szabályozás egészére is kiterjeszteni. Természetesen tekintettel a környezet összetett, rendszer jellegére, nem volt elegendő pusztán a vizekkel kapcsolatos előírások számbavétele, hanem olyan kapcsolódó területekre is figyelemmel kellett lenni, mint például a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelemi előírások, vagy az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályozás normái. Ennek eredményeképpen a hatályos vízjogi, természetvédelmi előírások között több feszülő ellentmondást fedeztünk fel a közösségi és magyar jog relációjában, illetve a hazai jog vizsgált rendelkezései között. Hozzá kell tenni, hogy ez nem meglepő. Vízmegőrzés és vízelvezetés, természetvédelem és gazdasági érdekeket érvényesítő vízgazdálkodás lényegüket tekintve összeegyeztethetetlenek. Mégis szükség van valamilyen közös nevezőre, máskülönben teljesen félretehetjük a fenntartható fejlődés hangzatos gondolatát. A következőkben – eltekintve attól, hogy a környezeti szempontok elsődlegességét tartjuk szükségesnek – ilyen közös nevezőre hozunk mégis egy lehetséges példát.